|
Életmódja
A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kistermetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint például a kolobuszmajmot). Mivel gumós foga van ezért húsevő is, az emberhez hasonlóan.
A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.
A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:
- zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;
- nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;
- a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
- a nőstények kapcsolata lazább;
- egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).
Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) feltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A közönséges csimpánzok társas viszonyai (és kicsit az ember) jobb megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.
2009-ben először sikerült igazolni azt a már korábban is ismert megfigyelést, miszerint a csimpánzok képesek tervezni a jövőt. A stockholmi állatkert egyik csimpánza ugyanis minden reggel követ gyűjt, hogy megdobálhassa velük a látogatókat (és úgy is tesz, mikor megjelennek) – kivéve akkor, ha az állatkert zárva van.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
