Vörös bivaly
A vörös bivaly vagy más néven őserdei bivaly (Syncerus caffer nanus) a tülkösszarvúak családjába tartozó párosujjú patás, a kafferbivaly esőerdei alfaja.
Elterjedési területéhet tartozik a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Gabon, Ghána, Togo és Kamerun síkvidéki esőerdei, mocsaras területei.
Az őserdei vagy vörös bivaly kisebb termetű, mint más, a szavannán élő kafferbivaly. Hosszabb, vörösesbarna szőrzetű, marmagassága 1,1–1,3 méter, tömege 270–320 kilogramm, testhossza (a fejjel együtt) 180–220 centiméter körül van. Szarva általában kisebb terpesztésű, mint a szavannákon élő alfajoké; körülbelül 60 centiméter.
5–20 tagú csoportokban élnek, rejtőzködő életmódot folytatnak. A nőstény első borját 4–5 évesen hozza világra, nagyrészt az esős évszakban. Az ellési helyük a sűrűbb bozótosok. Többnyire éjjel jár táplálék után, kerülve a hőséget. A hőségtől a közeli mocsarakban, sárfürdővel hűtik le magukat. Tápláléka fűfélékből és friss hajtásokból tevődik össze.
Húsáért és szarváért lövik az orvvadászok, az ISIS program keretein belül folyik a vörös bivalyok állatkerti tenyésztése. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben látható egy háromtagú csorda.
|