|
Varánusz
A varánuszfélék (Varanidae) a gyíkok rendjébe tartozó varánuszalakúak (Varanoidea) vagy (Platynota) – egyes, új rendszertanokban (Autarchoglossa) alrendág egyik családja, mintegy harminc fajjal.
A trópusokon, szubtrópusokon fordulnak elő: Afrikában, Ázsia déli felén (Délnyugat- és Dél-Ázsia, Dél-Kína, Délkelet-Ázsia), valamint Ausztráliában és Új-Guinea szigetén.
A fejük megnyúlt, karcsúbb, mint a többi gyíké. A nyakuk hosszú, a végtagjaik erősek. Nagy, kúp alakú, egymástól meglehetősen távol álló fogaik állkapocscsatornáik belső feléhez nőttek. Szárnycsontfogaik nincsenek. Farkuk hosszú és izmos; támadóikat ostorszerű csapásaival próbálják elriasztani (és közben felfújják magukat). Combpórusaik nincsenek.
Szaglásuk fejlett: a bőrtokba rejtett, keskeny, nagyon messzire kinyújtható, kéthegyű hasított nyelvükkel felvett illatanyagokat az orrmelléküregükben található Jacobson-szervvel érzékelik.
Valamennyien gyorsan mozognak a szárazföldön – a fajok egy része a vízben is. Életmódjuk rendkívül változatos: sivatagi és teljesen vízközeli fajaik is vannak. A szárazföldön élő fajok egerekre, apró madarakra, kisebb gyíkokra, kígyókra, békákra vadásznak, sőt, a baromfiállományt is veszélyeztetik. A nílusi varánusz nemcsak a krokodil tojásait falja fel, de a fiatal krokodilokat is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
