|
Botsáskák
A botsáskák (Phasmatodea) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Nem sáskák – külön rendet alkotnak.
Az ide tartozó fajok többnyire növényevők, de vannak ragadozók is. Testhosszuk fajtól függően változó 5-33 centiméter között, a nőstények nagyobbak, mint a hímek. Testük rendkívül változatos, faágakra vagy levelekre emlékeztetnek. Fejük gömbölyded, kicsi. Szájszervük erős, rágó, csápjuk változatos. Két összetett szemet és 2–3 pontszemet is viselnek. Előtoruk rendszerint rövid, mozgathatóan ízesül, középtoruk tekintélyes hosszúságot is elérhet, míg az utótor a potrohszelvénnyel majdnem egészen összenőtt. A szárnyaknak nem jutott fontos szerep: a egyes fajoknál a hímeknél, némelyiknél mindkét nemnél hiányzik, vagy pedig az 1. pár szárny nagyon kicsi, erősen kitinizált és a 2. pár hártyás. Lábaik hosszúak, vékonyak, egymáshoz hasonló járólábak, lábfejük 5 ízű.
Napközben tökéletes rejtő alakjuknak köszönhetően, észrevétlen rejtőznek a fák ágai között, éjszaka táplálkoznak. Ha rejtőzködésüket mégis észreveszik és háborgatják, a botsáskák köpködni kezdenek.
A botsáskák a trópusokon mindenütt, meleg és mérsékelt éghajlaton egyaránt megtalálhatók. Mivel a legtöbb botsáska még fel nem derített területen él, számuk ismeretlen. Sok faj élete egyetlen, táplálékul szolgáló növényfélétől függ, ezért az állományt valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolja az esőerdők pusztítása.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
