A kereskedelemben két fajt lehet kapni, ebből is a leggyakoribb mostanában az afrikai vándorsáska (Schistocerca gregaria) vagy más néven pusztai vándorsáska. A másik a keleti vándorsáska (Lucusta migratoria)

Hüllőink számára az egyik legkiválóbb táplálék akár csak a tücsök, ezért főételként szerepelhet állataink étlapján.

A keleti sáskák 33-55 mm-esek míg az afrikaiak 48-60 mm-esre nőhetnek meg.

Meleg 28-30 °C-os száraz környezetet kedvelik.

Egy kifejlett sáska 8 hétig él és 200-700 petét rak le ezalatt. A peték 18 nap alatt kelnek ki és 35-40 napig tart a növekedési időszakuk ezután még két hétre van szükségük, hogy ivaréretté váljanak. A megtermékenyítés utáni 6-8. napon raknak petét.

 

Tenyésztésük egyetlen igazi nehézsége, hogy a megfelelő mennyiségű utódok előállításához az éjszakai hőmérsékletnek 15°C-ig kell csökkennie.

Tartóedényük lehet üvegből vagy vastag 1,5cm-es falapból. A jó szellőzés érdekében célszerű a minimum 50x40x40-es tartóhelyet úgy kialakítani, hogy az egyik oldalára az alsó harmadra, a szemköztire pedig a felső harmadra rakunk fémszúnyoghálót. Az ajtót nem érdemes 20x20 cm-nél nagyobbra készíteni mivel így a sáskák könnyebben kiszökhetnek. A terrárium tetejére helyezzünk egy égőt, használhatunk aljzatnak tőzeg és homok keveréket, de nem érdemes. Fontos, hogy legyen a sáskáknak több mászásra alkalmas lombos faág.

Tegyünk be 10 cm-es műanyagdobozokat, amiket előzőleg 40% homok 30% föld 30% tőzeg keverékével töltöttünk fel. Amennyiben erre nincs lehetőségünk a sima homok is megfelelő. A petéző közeget nedvesítsük be egy kicsit, mert így szívesebben petéznek bele sáskáink.

Szárazeleségnek adhatunk összetört nyúltápot, búzakorpát, zabkorpát, de mindig kapjanak friss növényi takarmányt is.

A természetből sokmindent gyűjthetünk nekik, de vigyázzunk, hogy ne kapjanak mérgező növényeket.

Néhány ajánlott eleség: pitypang, akác, saláta, káposzta, spenót, sóska.

A gyűjtésnek több hátránya is van. Az egyik, hogy vegyszeres növényeket is hazavihetünk vagy kórokozókat ezért célszerűbb búzát csíráztatni.

A csíráztatás menete a következő:

            A magokat egy napig vízben áztatjuk, majd összekeverjük faforgáccsal és ezt behelyezzük egy az erre a célra kijelölt csíráztató edényekbe. Rendszeres öntözés mellett 6 nap múlva a növények feletethetőek. A locsolást érdemes etetés előtt egy nappal beszüntetni, hogy a melegben ne penészedjen be a nedves közeg.